Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Arcpirítónak tartom azt, amit önök csinálnak. Nem vitatom el azt, hogy a kormánynak joga, lehetősége és felelőssége is nyilván a saját maga strukturális rendszerét kialakítani. Ezt nem elvitatva, mégis azt kell hogy mondjam, hogy arcpirító. Arcpirító azért, mert nem arról szól a történet, hogy egy stratégiai, az emberek érdekét szolgáló cél alapján megrajzolva születik valami a kormányzat berkein belül, hanem arról szól a történet, hogy van két ember, aki nem ért szót egymással, jelesül ugye, tudjuk nagyon jól: Lázár Jánosról és Rogán Antalról van szó, nem értenek szót egymással, hát akkor mit tegyünk, csináljunk mind a kettőnek egy-egy minisztériumot. Ráadásul, amit Bárándy Gergely képviselőtársam elmondott, hogy azon belül még a szabályozás rendszerét sem tudják normálisan előkészíteni, mert gyakorlatilag a majdani újdonsült kinevezendő új miniszternek a hatókörébe tartozó államtitkárát, az egyik államtitkárát közvetlenül nem is ő felügyeli; a miniszterelnökhöz rendelik.

Gyakorlatilag egyrészt megemelik, másrészt porba tiporják. A legnagyobb problémát én ott látom ennek a történetnek a kapcsán, hogy - mondom - míg a szabadságfok megvan önöknek abban, hogy hogyan és miképpen rendezik strukturálisan a történetet, addig bármilyen, a saját frakciójukon belül lévő ellentétek feloldására használják azt, hogy minisztériumokat hívjanak életre, bársonyszéket tegyenek bárki alá. Ez szerintem nem Magyarország érdekét szolgálja, és arroganciát is mutat. Arroganciát is mutat, mert ezzel azt üzenik mindenkinek, nemcsak a parlamenti pártoknak, hanem az egész országnak, hogy mondhattok ti bármit, csinálhattok ti bármit, mi úgyis azt csinálunk, amit mi akarunk.

Ebben a kérdéskörben az ellenzék védekezését meg sem akarták hallani, meg sem akarták hallgatni. Ha volt véleménye az ellenzéknek, azokat csípőből utasították el, vagy még arra sem vették a fáradságot, hogy érdemi elutasítási okokat, indokokat sorakoztassanak fel. Nem kell túlragozni ezt a történetet. Ha megnézzük azt, hogy mondjuk, költségvetési oldalról hogyan támasztották meg ezt a gondolkodást, amit életre akarnak hívni, akkor teljesen világosan és tisztán látszik, hogy sehogyan. A törvényhez illesztetten a költségvetésben egy négy és fél soros általános indoklást meg egy másik négy és fél soros részletes indoklást tettek. Mind a két négy és fél sor szó szerint megegyező egymással egyébként, az általános és a részletes indoklás is, amelyben kifejtik, hogy majd a költségvetési hátterét, a forrását - persze joguk van hozzá - majd a kormány el fogja dönteni.

Még esélyt sem adnak arra, hogy a Parlament falai között láthatóvá tegyék, megmutassák, megvitassák azt, hogy ezen feladat ellátására milyen forrásokat összpontosítanak; miközben más feladatokra pedig létező forrásokat, szükségszerűen létező forrásokat nem telepítenek. Hát ez az arrogancia, amit önök csinálnak! Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

(12.40)