Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Bár ma már egyszer azonnali kérdésben a téma elhangzott, de azt gondoljuk, hogy az ügy fontossága miatt nem baj, ha még egyszer elhangzik.

Augusztusban ígérte meg a kormány, idézem: jövő tavasszal indul a korszerűtlen családi házak felújítását célzó pályázat, a 150 milliárd forintos támogatásból 2020-ig akár 3 millió ház is megújulhat. A kidolgozás alatt álló pályázat keretében az épületek hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, valamint a villamos hálózat felújítását támogatják, munkát adva ezzel a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak. A felújítási költség 40 százaléka lesz vissza nem térítendő uniós támogatás, míg az önrész várhatóan 45 százalék lesz. A maradék 15 százalék pedig kamatmentes, visszatérítendő támogatásból származik majd.

A közleményből három fontos dolog derült ki. A kormány szükségesnek tartja a lakóépületek energetikai korszerűsítését, erre a célra EU-támogatásokat kíván biztosítani, és a programot az EU nagyrészt már jóváhagyta. Az nem lehet vita tárgya, hogy a magyar lakóépület-állomány energetikai korszerűsítésre szorul. A Magyar Energiahatékonysági Intézet adatai szerint a hazai lakások több mint kétharmada energetikai szempontból korszerűtlen. A családok egynegyede korszerűsítene a következő három évben. Az emberek 87 százalékának azonban nincs megtakarítása, hitelt csak drágán tud felvenni. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás.

A fejlesztések egyik legnagyobb gátját a forráshiány jelenti. Mindezt a kormány is tudja, hiszen a tavalyi év végén elfogadott, és idén tavasszal kormányhatározatba foglalt, időközben az Európai Bizottságnak is benyújtott nemzeti épületenergetikai stratégiában kiemelt célként jelöli meg a lakóépületek energetikai korszerűsítését, amelytől a 2020-ig tervezett energiamegtakarítás háromnegyedét várja. Úgy ismert, hogy a 2014-ben kezdődő finanszírozási időszakban azonban az Európai Bizottság kifejezetten lehetővé tette lakóépületek korszerűsítését az EU-s forrásokból.

Mindezek ismeretében érthetetlen Lázár miniszter úr október 1-jei bejelentése, amely szerint lakossági energetikai korszerűsítési program EU-s pénzből nem lesz, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentésben, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energetikai korszerűsítésre. Mindezek miatt az alábbiakat kérdezem. Miért változott meg a kormány elképzelése augusztus és október között? Ki és milyen háttérszámítások alapján döntött? Mikor értesítették az EU-t a változásról? Végül: hogyan teljesülnek így az energiameg­takarítási célok, amelyeket jórészt a lakásszektorban kívánt elérni a kormány? Köszönöm szépen. (Ikotity István tapsol.)