{"cycle": 40, "id": "103-50", "date": "2015-10-07", "ulnap": 103, "seq": 50, "speaker": "Banai Péter Benő", "p_azon": "b112", "faction": null, "kind": "felszólalás", "role": "Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/5954 A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról", "iromany": "T/5954", "duration_s": 836, "position": "Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára", "chars": 12258, "paragraphs": ["BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is hadd köszönjem meg Szűcs Lajos képviselő úrnak, hogy visszaterelte a vita folyamát a 2014-es zárszámadásra. S hadd köszönjem meg Mesterházy Attila képviselő úrnak is, aki hozzászólásaiban szakmai kérdéseket tett fel, olyan kérdéseket, amelyek érintik a 2014-es zárszámadást, és amelyekről valóban érdemes vitatkozni. Hadd reagáljak ezért néhány mondatban ezekre a felvetésekre.", "Az egyik állítás az volt, hogy a 2014. évi zárszámadásban szereplő számok, így a ’14-es növekedés nem fenntartható. Azt gondolom, ezt az állítást közgazdászként meg lehet közelíteni úgy, hogy mikor fenntartható vagy fenntarthatatlan egy növekedés. Tudjuk azt, hogy ha az egyensúlyi mutatók megbomlanak, nagy az államháztartási hiány, nagy a folyó fizetési mérleg hiánya, akkor lehet ideig-óráig magas növekedést gerjeszteni, de ez bizony együtt járhat az államadósság növekedésével. Tudjuk azt, hogy Magyar­országon ilyen nagy hiány és ehhez képest viszonylag csekély növekedés volt az előző évtizedben. De lehet úgy is növekedni, hogy mellette az egyensúlyi mutatók rendben vannak, sőt javulnak.", "A 2010 utáni gazdaságpolitika számomra azt mutatja a múlt tényadatai alapján, hogy a magyar növekedés igenis fenntartható, mert nem járt együtt a folyó fizetési mérleg vagy az államháztartás hiányának megbomlásával. Éppen ellenkezőleg, úgy sikerült az államháztartást konszolidálni, hogy mellette a gazdasági növekedés esélyét javítottuk. Számos intézkedést tett a kormány ezen elv tükrében, amelyek tükröződnek a 2014-es költségvetésben is. Hadd mondjak egy konkrét példát: a „segély helyett munkát” elv. Igen, a segélyek összege limitálva lett, és egy erős ösztönző üzenet van a munkavállalók irányában annak érdekében, hogy dolgozzanak, és ne segélyből próbáljanak megélni. Ez nyilván az államháztartás egyes kiadásait csökkenti, más területen pedig plusz növekedési potenciált jelent a gazdaság számára, hiszen növekszik a munkakínálat. Az állam is ehhez hozzátett, közmunkaprogram keretében arra törekedett, hogy értékteremtő és az embereknek, egyéneknek is tartást adó munkát adjon segély helyett. A fenntarthatóság tekintetében ezek a közgazdasági tények, amelyekkel lehet vitatkozni. Abban egyetértek képviselő úrral, hogy 2014-ben is voltak egyedi tényezők, amelyek befolyásolták a növekedést. Azon már lehet vitatkozni, hogy például az európai uniós források felhasználása egyedi tényezőnek tekinthető-e. Egyedi tényezőnek tekinthető az uniós források felhasználása akkor, amikor 2004-től európai uniós tagállamként jelentős forrásokat kaptunk, vagy egyedi tényezőnek tekinthető ez akkor, amikor tudjuk, hogy a 2014-20-as időszakban mennyi európai uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. Látjuk tehát azt, hogy ezek az európai uniós források velünk vannak, és egyetértek Szűcs képviselő úrral, ez nem egy külső segély, ez egy olyan támogatás, amelyet a közös politikák alapján a magyar gazdaság igenis megérdemel.", "A Nemzeti Bank intézkedése kapcsán kétségtelenül vannak egyedi hatások. Ebben is egyetértek Mesterházy képviselő úrral. Ugyanakkor azt gondolom, hogy élt a Magyar Nemzeti Bank azzal a kedvező külső környezettel, amely lehetővé tette a jelentős alapkamat-csökkentést, lehetővé tette olyan eszközök beindítását, amelyeket a korábbi vezetés nem vállalt fel. Egyszerűen fogalmazva, én azt gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Bank mert magyar nemzeti bank lenni, úgy, hogy közben az elsődleges célt, az inflációt szem előtt tartotta, és nemhogy 3 százalék környékére ment az infláció 2014-ben, hanem egyszerűen nulla vagy az alatti számokat láthatunk. Éves szinten mínusz 0,2 volt ez az inflációs szám.", "A fő állításom ugyanakkor az, hogy a kétségtelenül meglévő egyedi tényezők mellett a kormány intézkedéseinek, az Országgyűlés intézkedéseinek köszönhetően ez a növekedés véleményem szerint fenntartható, és ezt a fenntarthatóságot igazolják vissza azok a nemzetközi előrejelzések akár az IMF-től, akár az Európai Bizottságtól vagy más elemzőktől, akik azzal kalkulálnak, hogy a magyar gazdaság növekedése az európai uniós átlag felett alakulhat a következő években.", "Képviselő úr azt vetette fel, hogy a növekedés szép számai, a foglalkoztatás szép számai mögött mi van. Az egyik felvetés a társadalmi különbségekre irányult. Hadd mondjak néhány konkrétumot mint problémát, és emlékeztessem önöket, mindnyájunkat arra, hogy a kormány milyen lépéseket tett.", "Nézzünk különböző indexeket, a Gini-indextől elkezdve számos mutatót, amely a társadalmon belüli jövedelmi viszonyokat vizsgálja. Mikor van esélye arra valakinek, hogy leszakadjon a társadalomtól, a jövedelme csökkenjen? Akkor, ha például munkanélküli.", "Mit tett a kormány? Számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy munkája legyen az embereknek. Ha az elsődleges versenypiac nem veszi fel, nem tudja felszívni őket, akkor legalább közmunkában legyen lehetőségük dolgozni. És azt állítom, hogy a közmunkában több forrást kaphat egy magánszemély, mint segélyként. Tehát nem látom ezen a vonalon azt az elemet, amely a leszakadás irányába hat.", "Mikor lehet valaki szegény? Ha sok gyermeket vállal. Ezt mutatták korábban a számok. Mi volt erre a kormányzati válasz? Családi adókedvezményt vezetett be, százmilliárdos összegekben mérhető ennek a hatása, pont azt elkerülendő, hogy azok a családok, akik mernek a nemzet fennmaradása tekintetében a jövőbe gondolni és gyermekeket vállalnak, azok ne szegényedjenek el. Mit tett a kormányzat azon csoportokkal, akiknek a legnehezebb volt a munkavállalása? Megnézte, hogy melyek ezek a csoportok, és célzottan intézkedést hozott a munkahelyvédelmi akcióterv keretében arra, hogy az 55 év felettiek, a gyermekvállalás után visszatérők vagy a fiatalok foglalkoztatása pozitív legyen. Azt látjuk, hogy ezek az intézkedések igenis sikeresek voltak, tehát megint érzékeny csoportok foglalkoztatását és ezáltal jövedelmi helyzetének javulását sikerült elérni.", "Ami pedig a már sokszor emlegetett foglalkoztatási adatokat illeti, először is le kell szögeznem, hogy a magyar Statisztikai Hivatal ugyanolyan statisztikai elszámolási elveket kell hogy kövessen, mint bármely más európai uniós tagállam. A csatlakozási tárgyalásunkon egy külön tárgyalási fejezet volt a statisztika rendszere, tehát minden statisztikai adat, amelyet a Statisztikai Hivatal kiad, pont ugyanolyan módszertant követ, mint bármely más európai uniós ország statisztikája. No, e statisztikák alapján azt láthatjuk, hogy az elmúlt öt évben több mint 500 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Igen, ebben a növekedésben benne van a közmunkaprogram is, nagyságrendileg 200 ezer fő tekintetében; benne van a külföldi munkavállalás, ami nem 2010 után ugrott meg, hanem európai uniós tagállamként Magyarországon is és a többi új tagállamban növekedett a külföldön munkavállalók száma, ez mintegy 50 ezer főt jelent; és 250 ezer fő körüli az a létszámbővülés, ami a versenyszektorban valósult meg.", "(A jegyzői székben Schmuck Erzsébetet Hiszékeny Dezső váltja fel.)", "(13.50)", "Tehát igen, a kormányzati, országgyűlési, nemzeti banki és egyéb szervezetek lépéseinek eredményeként a versenyszférában jelentős foglalkoztatás­bővülést sikerült elérni. És most már valóban az a kérdés, hogy sokszor a növekedés korlátja-e a foglalkoztatás. Nyugat-Európában sok területen látunk ilyet. Erre is megvannak a kormányzati válaszok. Természetesen idő kell ahhoz, hogy ezek beérjenek, de látni kell, hogy a kormány a problémákat beazonosította és azokra válaszlépéseket tett. Beazonosította a foglalkoztatási problémákat a múltban, s azokra az említett válaszlépéseket tette. Látjuk, hogy hál’ istennek, sok helyen hiány van munkaerőből, ezért a duális szakképzés rendszerével, a szakképzés átalakításával próbáljuk meg a reálgazdaság igényeihez igazítani a foglalkoztatottságot, de ez nemcsak a közoktatásra, hanem a felsőoktatásra is igaz. Nézzük meg, hogy milyen együttműködések vannak a felsőoktatási intézmények és nagyvállalatok között! Azt gondolom, a 2014-es adatok visszaigazolják az eddigi lépések helyességét. Természetesen látunk még magunk előtt feladatokat, és ezeket a feladatokat próbáljuk megoldani annak érdekében, hogy a foglalkoztatás érdemben magas legyen, annak érdekében, hogy a növekedés tartósan meg tudja haladni az Európai Unió átlagát.", "Végül engedjék meg, hogy négy további tényezőre is felhívjam a figyelmet az elmondottakból. Gúr Nándor képviselő úr államadóssági adatokat említett. Kérem képviselő urat, hogy a közgazdasági értelemben fontos GDP-arányos államadósság-mutatót nézze meg, nézze meg, hogy hogyan alakult az elmúlt évtizedben, és képviselő úr, nézze meg, hogy alakult 2010 után Magyarországon, illetőleg az Európai Unió országaiban. Kérem képviselő urat, nézze meg, hogy a magyar államadósság szerkezete hogyan alakult, nézze meg, hogy erről a hazai és külföldi befektetők, akik megveszik az állampapírunkat, milyen véleménnyel vannak. Vajon a lakossági megtakarítások aránya növekedett-e, és az ilyen államadósság-finanszírozás változott-e? Vajon a külső függésünk csökkent-e? Vajon az a külső államadósság, amely 2010 előtt szökött fel a magasba, és ahol az árfolyamváltozások giganegatívan érintették ezt az államadósságot is, mint a magánszemélyeket, vajon ez a külső forrásban, devizában meglévő államadósság csökkent-e vagy sem? Azt is érdemes megnézni, hogy ezen lépések eredményeként mennyibe kerül most az államadósság finanszírozása. Nézzük meg, hogy egy három hónapos diszkont kincstárjegyet mennyiért lehet finanszírozni. Éves szinten 0,4-nél kisebb az a kamatkiadás, amit mindnyájunknak finanszírozni kell. Igen, egyetértek azzal, hogy ezt a nemzetközi környezet is lehetővé tette. De tudnék említeni olyan miniszterelnököt, aki korábban trükkök százait és pénzpiaci bőséget említett, amikor a gazdasági folyamatokról beszélt, és nem láttunk ilyen államadóssági számokat.", "Ami pedig a 2014-es zárszámadás átláthatóságát illeti: óva intenék mindenkit attól, hogy egy magyarországi kft. vagy egy nemzetközi szervezet által leadott adatokból messzemenő következtetéseket vonjunk le. Óva intenék mindenkit attól, hogy egy olyan adatszolgáltatás, egy olyan felmérés alapján vonjunk le következtetéseket Magyarországra vonatkozóan, mely felmérésben az európai uniós tagállamoknak nagyjából a fele részt sem vett. Óva intenék mindenkit attól, hogy a költségvetés átláthatóságáról értékítéletet mondjon akkor, amikor igencsak megkérdőjelezhető, hogy vajon objektívek-e azok a mutatók, amelyeket az említett szervezetek használtak.", "Végül az átláthatóság kapcsán hadd hívjam fel a figyelmet arra, még ez a szervezet is azt látja, hogy a korábbi időszakhoz képest nőtt az átláthatóság. Ha kritikákat fogalmazunk meg, azt is el kell mondani, hogy szerintük is javult az átláthatóság az előző időszakhoz képest. S hogy egy konkrétumot mondjak az adatok elérhetőségét illetően: képviselő asszony, a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján havonta közzétesszük a részletes központi költségvetési bevételi és kiadási adatokat, kérem, hogy ezeket ellenőrizze. S mindenkinek a figyelmébe ajánlom a rengeteg adattömeg mellett az Államkincstár honlapját - hogy csak egy honlapot említsek, ha már képviselő asszony honlapot említett -, ahol több évre visszamenőleg számos bontásban bemutatja az állam az állami kiadások és bevételek szerkezetét.", "Egy mondat még, tisztelt elnök úr, tisztelt Országgyűlés, az országleltár kapcsán, hiszen ezt a Jobbik képviselői többször fölvetik. Én egyetértek azzal, hogy minden államnak, minden kormánynak kell rendelkeznie egy tisztességes vagyonleltárral, amelyben pontosan szerepel, hogy az államnak milyen eszközei vannak. Az állításom az, hogy ez nem a költségvetés végrehajtásának a műfaja. Az éves költségvetés a tárgyévi bevételek és kiadások teljesítéséről ad számot, míg az országleltár egy állományadatot bemutató dokumentum, amely műfajilag - ismétlem magam - nem a zárszámadáshoz kapcsolódik.", "Pozitív dolog az, hogy ez az állami vagyon az elmúlt években, így 2014-ben is érdemben bővült, és ezt a bővülést, amely 2014-ben valósult meg, a zárszámadás természetesen tartalmazza, gondolok itt a közműszolgáltatók területén végrehajtott vagyonbővülésre. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}