{"cycle": 40, "id": "103-28", "date": "2015-10-07", "ulnap": 103, "seq": 28, "speaker": "Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)", "p_azon": "b763", "faction": "MSZP", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/5954 A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról", "iromany": "T/5954", "duration_s": 869, "position": null, "chars": 11010, "paragraphs": ["BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Legelőször is egy mondattal szeretnék válaszolni államtitkár úrnak: szerintünk nem a kilogramm határozza meg a tartalmat. Lehet kilogrammot mondani, de a tartalom nem egyenesen arányos vele. Ezt tudjuk mondani mi is.", "Már a 2014. évi költségvetésről szóló javaslat benyújtásakor is elmondtuk, hogy a szelektív társadalompolitika újabb költségvetési lenyomata fekszik előttünk. Egy olyan költségvetésé, amely elsősorban a jobb helyzetű családoknak ad többet, a többieknek pedig csak csurgat valamit. Akkor is elmondtuk, hogy további elszegényedést hoz a támogatások további befagyasztása, amit a GDP-arányos változások különösen erősen jeleztek a szociális segélyek esetében. A kormány újabb forrásokat vont el a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportoktól, köztük a rokkantaktól és a szegényebb gyermekes családoktól is.", "Ha a zárszámadást megnézzük, akkor csak néhány tételt sorolnék fel, hogy a GDP arányában azokra mennyit fordított a kormány a 2013-as és a 2014-es zárszámadás szerint. Az oktatási tevékenységek és szolgáltatások 5,4 százalékon maradtak az előző évhez képest. Az egészségügyre fordított GDP-arányos ráfordítások 4,6 százalékról lecsökkentek 4,4 százalékra. A társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások 17,6 százalékról lecsökkentek 15,7 százalékra; a táppénz, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatások 1,6 százalékról 1,4 százalékra; a nyugellátások 9,8 százalékról 9,1 százalékra; a munkanélküli-ellátások 0,8 százalékról 0,3 százalékra. A családi pótlék és a gyermekeknek járó juttatások 1,8 százalékról 1,6 százalékra; az egyéb szociális támogatások 1,6 százalékról 1,3 százalékra. A szociális és jóléti intézményi szolgáltatásoknál inkább bérkompenzáció történt, itt emelkedést láthatunk, 1,3 százalékról 1,7 százalékra. A lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások támogatása 1,6 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Egy tétel volt, ami elég szépen megugrott, ez a szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységek és szolgáltatások, ami GDP-arányosan 1,6 százalékról 1,8 százalékra emelkedett. A jóléti funkciók támogatása az előző évhez képest összesen 30,9 százalékról 28,7 százalékra csökkent.", "A tervek szerint az államháztartás a konszolidált funkcionális kiadásokból 58,5 százalékot fordított volna jóléti funkciókra. Ehhez képest mindössze 54,7 százalékát fordította ezekre a kiadásokra a kormány. Akkor az ön szavait idézem, államtitkár úr: ha minden annyira jó, akkor az hogy fordulhat elő, hogy GDP-arányosan folyamatosan csökken a kormány jóléti kiadásokra fordított összege?", "(12.30)", "GDP-arányosan 29,54 százalékot fordított volna az állam 2014-ben jóléti funkciókra, oktatás, egészségügy, szociális juttatás, s a többi. Az adatokból látható, hogy a kormány nemcsak a tervezetthez képest, de a 2013. évihez képest is kevesebbet fordított jóléti kiadásokra. Míg 2013-ban a GDP 30,9 százalékát költötte az állam jóléti kiadásokra, addig 2014-ben ténylegesen már csak 28,7 százalékát. A változás leginkább a szűkebben vett szociálpolitikára, a szociális ellátásokra - nyugdíj, családtámogatás, munkanélküli-ellátások - jutó kiadások mérséklődéséből adódik. Itt a 2013-as teljesítéshez képest - 17,7 százalék - és a tervhez képest - 16,7 százalék - is kevesebb jutott végül: ez csak 15,7 százalék. Ezen belül is a társadalombiztosítási ellátásoknál, a munkanélküli-ellátásoknál és a szociális támogatásoknál láttunk határozott csökkenést. Ezt a nominális adatok mutatják még érzékletesebben: rendre 162, 139 és 61 milliárd forint, államtitkár úr.", "És most beszéljünk a családi támogatásokról! Érdemes kiemelni, hogy a 2014. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat indoklása külön kitért a népesedéspolitikai intézkedésekre, sőt: „gyermekgondozási segély esetén jelentősebb mértékű létszámnövekedés valószínűsíthető a családtámogatások átalakítása következtében” - olvashattuk ezt. A családi pótlék előirányzatának teljesülése úgy maradt el az előirányzattól, hogy még az is kevesebb volt, mint 2013-ban, majd 9 milliárddal csökkent az előirányzat azzal együtt, hogy a támogatás összege elvileg nem változott. A babakötvény előirányzata is nagy alulteljesülést mutat, 23 százalékkal igényelt kevesebb költségvetési forrást, mint amit terveztek, ami még a 2013-as összegnél is kevesebb volt.", "A gyes előirányzata, hiába lőtték magasra a gyed extra csomag bevezetését, mivel a teljesítés alacsonyabb lett, mint a 2013. évi tényadat. Így a tervezetthez képest 8,5 milliárd forinttal költött kevesebbet az állam gyesre, mint ami az előirányzatban szerepelt. A gyermekgondozási díj esetében is alacsonyabb teljesülés keletkezett, 2,2 milliárd forinttal, az előző évhez képest viszont több mint 10 milliárd forinttal nőtt, ami szintén összefüggésben van a gyed extra csomag bevezetésével. A terhességi-gyermekágyi segély összege 41,4 milliárd forintot tett ki, ami viszont az előirányzatot 3,9 milliárd forinttal haladta meg.", "2014-ben végre tett egy lépést előre a kormány a családi adókedvezmény tekintetében. Nagyon sokat bíráltuk a Magyar Szocialista Párt részéről, hogy kinek tudott ez a családi adókedvezmény többet adni. Mi folyamatosan mondtuk, hogy inkább a jobb módú családoknak biztosít ez több jövedelmet, mint a keveset keresőknek, és ugyebár 2014-ben maga a kormány ezzel elismerte, hogy már az egészségügyi járulékból és a nyugdíjjárulékból is igénybe lehet venni a családi adókedvezményt. Itt felolvasnék a Tárkinak egy 2014-es, önbevalláson alapuló kutatásából néhány mondatot. „A Tárki kutatói 2014-ben egy önbevalláson alapuló kutatással vizsgálták, hány gyerek után érvényesítik a családi adókedvezményt. Kiderült, hogy a gyerekek 40 százaléka él olyan háztartásban, ahol a teljes összeget le tudják hívni, 20 százaléknál csak részben veszik igénybe, a többi, szintén 40 százaléknyi gyerek után viszont egyáltalán nem.”", "Ugyanezt gyerekszámra is lebontották. Az 1-2 gyerekesek között többen vannak, akik egyáltalán nem tudták igénybe venni az adókedvezményt, a 4 vagy többgyermekes családok fele esett ki, a 3 gyermekeseknek az egyharmada. A kutatás eredménye szerint a társadalom legszegényebb 20 százaléka kapja a családi pótlékra fordított pénz 40 százalékát, amiből egyértelmű, hogy a gyerekes családok népességbeli arányukhoz képest rosszabb jövedelmi helyzetben vannak. Szalay Júlia szociológus az alábbiakat mondta erre: nagyjából a családok szűk harmada rosszul jár a kormány családpolitikája révén, 40 százalékánál semleges a hatás, 40 százalékánál, államtitkár úr, semleges, semmilyen hatással nincs, a legfelső 30 százaléknál kifejezetten előnyös, és a maradék 30 százalék meg kimondottan rosszul jár. Azt mondhatjuk, hogy 70 százalék az önök családtámogatásával semmilyen mértékben nem tud jól járni.", "A szakember a legutóbbi kutatásokra hivatkozva úgy látja, a szegények egyre rosszabb helyzetbe kerülnek, a gyermekszegénység nő. Szerinte nem várható, hogy ez a folyamat ebben a kormányzati ciklusban megáll. Ehhez például a gyermektámogatásokat és a közmunkát át kellene alakítani, erre azonban semmi szándék nem mutatkozik a kormányzat részéről. Ezt nem mi mondtuk, hanem a Tárki felméréséből és szociológusok felméréséből következtették.", "A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az önkormányzatok szerepe alapvetően továbbra is a pénzbeli ellátások, illetve az alapellátások biztosítása volt. A 2013. évben biztosított kiegészítő támogatások e területen is beépültek. A 2014. évi alapfinanszírozás mellett a bölcsődei ellátás támogatása új alapokra helyeződött, az ehhez szükséges fedezetet biztosította a többletforrás.", "Emellett új jogcímen a kistelepülések kiegészítő támogatást kaphattak különböző szociális feladatok ellátásához, így ellátási kötelezettségüknek megfelelően eleget tudtak tenni. Ez olvasható a beszámolóban. Itt azért egy mondatban megemlíteném, hogy a bölcsődei gondozási díjat a Fidesz-KDNP-kormány vezette be.", "A gyermekétkeztetés finanszírozása 2014-ben átalakult, feladatalapú támogatási rendszer került bevezetésre. Ebben az évben vonták össze a települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatását, egy költségvetési sorba. Na, itt aztán elég nehezen lehetett évközben olyan számokat látni, hogy mondjuk, 2014 szeptemberében ebből a költségvetési sorból, a szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok támogatási sorából 20 milliárd forintot rögtön átcsoportosítottak a KLIK adósságkezelésére. Folyamatosan kérdeztük, hogy ezt hogyan gondolták, és most, a zárszámadásból derült ki, hogy végül is nem a gyermekétkeztetéstől vették el ezt a 20 milliárd forintot, hanem a segélyezési rendszerből. Amúgy ugyanaz, a segélyezési rendszer megvonása is a családokat sújtja, és a gyermekétkeztetésre szánt támogatások megvonása is. De legalább most már kiderült, hogy a 20 milliárdot a gigaszervezetre melyik sorból és melyik tételből sikerült elvenni. Több mint egy évnek kellett lennie, hogy ez kiderüljön.", "Az indoklás kitér arra, hogy a központi költségvetés a feladatellátás megszervezésére 52,6 milliárd forintos támogatást nyújtott, az intézményi működési bevételekből további közel 38,1 milliárd forint származott. Így az összesen 103,8 milliárd forintos működési kiadás 87 százalékát az intézményi saját bevételek és az állami támogatások fedezték. A gyer­mek­szegénység elleni program keretében a nyári étkeztetés biztosítását 1270 önkormányzat igényelte, itt már 2014-ben többször elmondtuk, hogy a nyári szoci­ális étkeztetésre szánt összeget ugyebár a Fidesz-KDNP-kormány 2010 óta nem emelte. Majd 2014-ben sikerült 2,4 milliárd forintról 2,64 milliárd forintra felemelni. Akkor is kértük, hogy azt a pályázati rendszert bírálja fölül a kormány, amit önök vezettek be, hát ezt 2015-re sikerült megoldani.", "Folyamatosan mondtuk, hogy meg kellene azt fontolni, hogy a nyári szociális étkeztetésre, tudjuk, 550 ezer gyerek kap valamilyen úton-módon támogatást, rászorultsági alapon, akkor lehetne azt mondani a kormánynak, hogy ha annyira jók a költségvetés adatai, hogy ennek az 500 ezer gyereknek alapból biztosítja a nyári szociális étkeztetést. Meg akár ki lehetne terjeszteni a szünetekre is, téli szünetre, őszi szünetre, tavaszi szünetre is.", "(12.40)", "2014-ben csak azt sikerült elérni, hogy egy icipicit, 240 millió forinttal ezt a támogatást megemelték.", "Most már nagyon kevés időm van. Azt már elmondtam, hogy 20 milliárd forintot 2014-ben a KLIK-nek átcsoportosítottak a gyermekekre szánt összegből, majd év végén azért 2,6 milliárd forintot még sikerült ebből a költségvetési sorból lecsípni, 770 millió forintot adtak ebből a keretből a BM-nek a kormányzati infokommunikációs szolgáltatások finanszírozására, és 2 milliárd forintot a közbiztonság növelését szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása címre csoportosítottak át ugyaninnen.", "A következő 15 perces felszólalásomban pedig folytatom, államtitkár úr, mert szociális témában nagyon sok mindent el lehet még mondani. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)"]}