Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel köszöntöm az Állami Számvevőszék elnökét én is.

A kormány 2010-től az eddigiektől eltérő gazdaságpolitikát választott. A tényadatok alapján megállapíthatjuk, hogy ez a gazdaságpolitika sikeres. (Hegedűs Lorántné: Na, hála istennek!) A magyar gazdaság 2014-ben egyértelműen növekvő pályára állt, a növekedés üteme a várakozásokat meghaladó mértékben gyorsult. A gazdasági növekedés felfutása, a kedvező makrogazdasági folyamatok és a kormány által meghozott tudatos és következetes gazdaságélénkítő intézkedések lehetővé tették a kitűzött gazdaság- és költségvetés-politikai célok megvalósítását.

Szeretném a figyelmüket felhívni arra, hogy a 2014. évi zárszámadási törvényjavaslat parlamenti benyújtását követően szeptember hónap végén a Központi Statisztikai Hivatal a Magyar Nemzeti Bank­kal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal közö­sen elkészítette a kormányzati szektor egyenlegéről és adósságáról szóló úgynevezett EDP-jelen­tését. E jelentés alapján változtak a makrogazdasági és az államháztartási paraméterek is.

Expozémban már az új számadatokat szeretném ismertetni.

Tisztelt Ház! Magyarország kiemelkedő gazdasági teljesítményt mutatott 2014-ben. A bruttó hazai össztermék növekedési üteme 3,7 százalékra gyorsult. Ezzel hazánk az Európai Unióban a harmadik, a visegrádi országok közül pedig az első helyen végzett. Ebből a magas növekedésből adódóan a gazdaság teljesítménye elérte a válság előtti szintet. A magyar gazdaság 2013-tól kezdve egy egységesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába mozdult el. A tényadatok igazolják, hogy mára ez a pozitív trend tartóssá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált. Fontos hangsúlyozni, hogy a jóval 3 százalék feletti növekedés úgy valósult meg, hogy közben az egyensúlyi mutatók is kedvezően alakultak, vagyis a növekedés nem eladósodásból származott. A fizetési mérleg többletet ért el tavaly, az államháztartás hiánya pedig lényegesen 3 százalék alatt maradt.

Az egyensúlyi helyzet javulásával párhuzamosan a növekedés is több lábra állt. Míg 2013-ig a magyar GDP változásához a felhasználási oldalon jellemzően az export járult hozzá a legnagyobb mértékben, addig mostanra a beruházások és a fogyasztás szerepe is meghatározóvá vált. A beruházások 14 százalékkal, rekordmértékben bővültek 2014-ben, amelyet a kormányzati és magánfejlesztések egyaránt támogattak. Ez többek között az uniós forrásoknak, a csökkenő hozamkörnyezetnek, a kkv-k finanszírozását támogató programoknak és a vállalati szektor erőteljes aktivitásának volt köszönhető. A beruházások rekordszintű bővülése kedvező, hiszen a felépülő termelő és szolgáltató kapacitások nemcsak rövid, hanem hosszú távon is elősegítik a gazdasági növekedést.

A lakossági fogyasztás 1,8 százalékkal nőtt a 2014-es évben. A fogyasztás élénkülését a lakosság javuló jövedelmi helyzete támogatta, ami összefügg azzal, hogy egyre több embernek van lehetősége dolgozni, a bérek növekednek, az infláció alacsony, és a mérséklődő kamatok miatt javultak a hitelhez jutási feltételek is.

A GDP termelési oldalát tekintve is kiegyensúlyozott volt a növekedés, mivel a termelő- és szolgáltató szektor egyaránt hozzájárult a 2014-es bővüléshez. A 2013-as év jó termését követően a mezőgazdasági termelés az elmúlt évben is 14 százalékos növekedést mutatott. A külső kereslet élénkülésének és a járműgyártó-kapacitásoknak köszönhetően a feldolgozóipar teljesítménye fokozatosan gyorsult. Az építőipar szintén dinamikusan nőtt.

A munkaerő-piaci folyamatok tekintetében 2014-ben folytatódott a foglalkoztatottak számának 2010 nyarán megindult növekedése. A nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás rendkívüli mértékben, 208 ezer fővel bővült 2013-hoz viszonyítva, míg a 61,8 százalékot elérő foglalkoztatási ráta az elmúlt 16 év legkedvezőbb értéke.

Nemzetközi összehasonlításban is kedvező kép rajzolódik ki a 2008-as szinttel összevetve. A foglalkoz­tatottak száma az uniós tagállamok körében Magyar­országon növekedett harmadik legnagyobb mértékben, az aktívak számát tekintve pedig hazánkban ment végbe a legnagyobb emelkedés a visegrádi országok közül.

A munkavállalási hajlandóságot ösztönözték a kormányzati intézkedések, úgymint a munkanélkülieknek juttatott transzferek szigorítása, az időskori és a rokkantnyugdíjazás feltételeinek megváltoztatása.

A foglalkoztatást 2014-ben már nagyobb mértékben növelték a versenyszférában tapasztalható ked­vező folyamatok, a munkahelyvédelmi akció támogatta a munkáltatókat a leghátrányosabb helyzetű csoportok foglalkoztatásában, valamint a munka törvénykönyvének módosításai elősegítették a rugal­mas foglalkoztatási formák felé történő elmozdulást.

(9.10)

A bruttó és nettó átlagkeresetek a nemzetgazdaság egészében egyaránt 3 százalékkal növekedtek, míg a reálbérek 3,2 százalékkal emelkedtek a fogyasz­tói árak visszafogott emelkedésének köszönhetően.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Urak! 2014-ben a külső egyensúly is kedvezően alakult. A folyó fizetési mérleg többletet mutatott. Pozitív eredmény, hogy a magyar külkereskedelem dinamikus növekedést mutatott fel, és az exportteljesítmény ismét jelentősen emelkedett. Ezen belül az áruforgalom egyenlegében az új autóipari kapacitásokból fakadó exporttöbblet eredményezett számottevő növekedést. Emellett a tőkemérleg javulását az Európai Uniótól gazdaság- és infrastruktúra-fejlesz­tésre kapott támogatások emelkedése is magyarázza. Ezen folyamatoknak köszönhetően az ország nettó külső finanszírozási képessége kedvezően alakult, és meghaladta a GDP 6 százalékát. 2014-ben az árak változásának dinamikája megfordult, 0,2 százalékos átlagos árcsökkenést regisztráltak Magyarországon, ami több tényezőre vezethető vissza.

Egyrészt a globális olaj- és élelmiszerár-csökkenés és az alacsony külföldi inflációs környezet lassították az ár növekedését, másrészről a több lépcsőben bevezetett rezsicsökkentő intézkedések nagy­mér­tékben hozzájárultak az alacsony inflációs környezet kialakításához.

A makrogazdasági folyamatok és tényadatok tükrében összességében megállapítható, hogy a magyar gazdaság szektorai erősödtek, a növekedés már 2013-ban egy egészségesebb, fenntarthatóbb pályára állt, és ennek köszönhetően a 2014. év során újabb lendületet vett a gazdaság.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2014-ben is felelős gazdálkodást folytatott. Ennek részeként egy évvel a hazánk ellen folyó túlzottdeficit-eljárás lezárása után a pénzpiaci befektetők bizalmának megerősítése érdekében a kormány saját hatáskörben elővigyázatossági intézkedéseket hozott. Ennek keretében a hiányszint és az adósságcsökkenés biztosítása érdekében olyan, az államháztartási egyenleg javítását célzó intézkedéseket vezetett be, amelyek nem a lakosságot érintették, hanem az állam működési kiadásainak csökkentését szolgálták.

Az év második felében ezek visszavonásra kerültek. Sőt, a gazdasági növekedés felfutását követően sor kerülhetett további többletkiadások teljesítésére, amelynek eredményeként növekedhettek a közútfenntartási kiadások, megindulhattak az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetéséhez szükséges fejlesztések, és az export támogatása érdekében sor kerülhetett az Eximbank tőkeemelésére is. A hiánycél kedvező alakulása lehetővé tette az Országvédelmi Alap jelentős részének felhasználását is.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya az 1121,5 milliárd forintos módosított törvényi előirányzattal szemben 713,5 milliárd forintban teljesült, amely a GDP 2,2 százaléka. Ezen belül a központi alrendszer hiánya a törvényi módosított 1151,5 milliárd forintos előirányzathoz képest kedvezőbben, 803 milliárd forintra teljesült. A helyi önkormányzati alrendszer 2014. évi pénzforgalmi többlete 89,5 milliárd forintot tett ki. Ez a fegyelmezett gazdálkodásnak, a kiadások visszafogásának, az önkormányzati adósságkonszolidációnak, a hitelfelvétel szigorúbb kormányzati ellenőrzésének, valamint az önkormányzati feladat- és finanszírozási rendszer 2013. évi átalakításának és összehangolásának köszönhető. Az úgynevezett kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya is kisebb lett a kitűzött célnál, a GDP 2,9 százaléka helyett 2,5 százalékban teljesült, az ugyanezen módszertan szerint számított adósságrátája pedig 76,2 százalékra mérséklődött az előző évi 76,8 százalékról. Ezek tehát már a legfrissebb adatok.

Tisztelt Ház! Az uniós források és az ehhez kapcsolódó nemzeti hozzájárulás összegei jelentős szerepet töltöttek be olyan kormányzati prioritást élvező területek továbbfejlődésében, illetve megújulásában, mint az egészségügy, az oktatás, a gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás vagy a közlekedés. Az elmúlt évben megközelítőleg 2224 milliárd forint támogatás kifizetésére került sor, amelyből 1669 milliárd forint származott a különböző uniós alapokból. A támogatás így 250 milliárd forinttal haladta meg a 2013. évi szintet.

A kiemelkedő felhasználásnak köszönhetően nem merül fel forrásvesztés az uniós programok tekintetében. 2014-ben az újonnan megnyíló 2014-2020-as programozási időszak forrásainak hatékony és gyors felhasználása szükségessé tette a hazai intézményrendszer átalakítását. A minisztériumokba integrált irányító hatóságok és közreműködő szervezetek munkájának köszönhetően az év során már megjelentek az első pályázati felhívások. A két programozási időszak időbeli átfedése miatt jelentkező többletfeladatokat, amelyek az eddigieknél is nagyobb kihívást jelentettek, a hazai intézményrendszer sikeresen teljesítette. A 2007-2013-as programozási periódus projektjeinek megvalósítása és határidőre történő befejezése továbbra is prioritást élvez. Célunk, hogy 2015. december 31-ig minden rendelkezésre álló forrást lehívjunk.

Az európai uniós költségvetési kapcsolatok 2014. évi mérlege az előző évekhez hasonlóan ismét jelentős aktívumot mutatott. Magyarország nettó pozíciójának egyenlege 1635 milliárd forint, amely nagyságrendjét tekintve megegyezik az elmúlt évi összeggel.

(9.20)

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az államháztartás főbb részeinek gazdálkodásáról is szót ejtsek. A központi költségvetési szervek és fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2014. évi kiadásai 7480,4 milliárd forintra teljesültek, amely a törvényi előirányzat 85,3 százalékának felel meg. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottaknál a rendszeres személyi juttatásokra 1472,9 milliárd forintot fordítottak, az eredeti előirányzatnál 1,7 százalékkal többet. Ezzel összefüggésben a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma - a közfoglalkoztatottak nélkül számítva - az előző évihez képest 1,8 százalékkal lett magasabb.

Tisztelt Országgyűlés! 2014-ben az önkormányzatok finanszírozása az általuk ellátott feladatok 2013. évi jelentősebb átalakításával egyidejűleg bevezetett feladatalapú támogatási rendszerben folytatódott tovább. Mint minden új rendszer, az önkormányzatok átalakult finanszírozási struktúrája is finomhangolásra, kiigazításra szorult. Ennek eredményeként az önkormányzatok igényein és visszajelzésein alapuló strukturális kiegyenlítést szolgáló kiegészítő támogatások 2014-ben már beépültek az alapfinanszírozásba.

A feladatátrendezést követően további módosítások történtek a köznevelésben, a szociális, a kulturális és az igazgatási ágazat támogatásában is. A helyi önkormányzatok 2014-ben összesen 2735,2 milliárd forint kiadással és 3123 milliárd forint bevétellel gazdálkodtak. Az államháztartás ezen alrendszerének költségvetési egyenlege - az adósságkonszolidációs támogatást is figyelembe véve - 89,5 milliárd forintra teljesült. Míg 2013-ban az önkormányzati adósságkonszolidáció keretében 36,3 milliárd forint, addig 2014-ben 68,8 milliárd forint állami támogatásban részesültek az önkormányzatok az adósságcsökkentés utolsó körében, annak lezárásaként.

Az adósságkonszolidáció egyszeri bevételnövelő hatását figyelmen kívül hagyva 2014-ben 20,8 milliárd forint pozitívum keletkezett az önkormányzati alrendszerben, ami továbbra is annak bizonyítéka, hogy az önkormányzatok eredményesen gazdálkodnak a bevételeikkel és kiadásaikkal. A helyi önkormány­zatok adósságállománya a lezárult adósságkonszolidációnak köszönhetően 2014 végére gyakorlatilag jelentéktelen mértékűvé, 31,2 milliárd forintra zsugorodott, ami az előző évinek mintegy 6,8 százaléka.

Összefoglalva elmondható, hogy a gyakorlati tapasztalatoknak köszönhetően 2014-ben már a települések helyzete, egyedi sajátosságai, gazdasági lehetőségei jobban figyelembevételre kerültek a támogatások kialakításánál.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék kitérni a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja 2014. évi költségvetésének teljesítésére. A Nyugdíjbiztosítási Alap 2014. évi költségvetésének zárszámadási egyenlege 7,5 milliárd forint többletet tartalmazott. A bevételek túlteljesítését alapvetően a gazdasági növekedést előidéző folyamatok kedvező alakulása, a foglalkoztatás bővítéséből származó többletbevétel eredményezte. A társadalombiztosítás két alapja között megosztásra kerülő 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adóból a Nyugdíjbiztosítási Alap részesedése 2014-ben az előző évi 100 százalékról 96,3 százalékra változott. A módosítás ellenére azonban a gazdaság tartós növekedésének köszönhetően a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei emelkedtek.

A kiadásokon belül a legnagyobb tételt a nyugellátási kiadások jelentették, amelyek összességükben 2915 milliárd forintot tettek ki. Ezen belül külön kiemelném a nők részére biztosított negyven év jogszerző idő megléte esetén igénybe vehető nyugdíjjogosultság népszerűségét, amire 2014-ben mintegy 164 milliárd forintot fordított a Nyugdíjbiztosítási Alap. A nyugellátási kiadások 2014-ben a 2 millió 207 ezer főt érintő 2,4 százalékos mértékű nyugdíjemelés hatását tartalmazták, amelyek a nyugdíjas fogyasztói kosárra számítva, a mínusz 0,6 százalékos inflációt is figyelembe véve a nyugdíjak vásárlóerejének 3 százalékos növekedését eredményezték.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Egészségbiztosítási Alap 2014. évi költségvetése a bevételek és a kiadások egyensúlyával került megtervezésre. A teljesítés ettől minimális mértékben tért el. Az alap költségvetési egyenlege 0,4 milliárd forint többletet mutat. Az Egészségbiztosítási Alap bevételein belül a járulékbevételekből és a hozzájárulásokból 896,9 milliárd forint befizetés keletkezett, ami jóval magasabb lett a tervezettnél. A bevételi többlet meghatározó indoka volt a vártnál magasabb bruttó bér- és keresettömeg-növekedés.

A bevételek másik csoportját a költségvetési hozzájárulások képezték 897,4 milliárd forint összegben. A teljesítés 25,4 milliárd forinttal lett kevesebb az előirányzathoz képest, tekintve, hogy a rokkantsági-rehabilitációs ellátások fedezetének megtérítése és az alap költségvetésének egyensúlyban tartása kevesebb pénzeszközátvételt igényelt.

Az Egészségbiztosítási Alap 2014. évi összes kiadása 1907,2 milliárd forint volt, amelynek több mint 29 százalékát, 559,1 milliárd forintot a pénzbeli ellátások kifizetésére, több mint 69 százalékát, 1325,5 milliárd forintot pedig a természetbeni ellátások finanszírozására használt fel az egészségbiztosítás. A természetbeni ellátásoknál kiemelkedő, hogy a gyógyító-megelőző ellátásra a tervezetthez képest 13,8 milliárd forinttal több kiadás jutott. Ezen belül a kormány intézkedésének eredményeként az egészségügy 10 milliárd forint többletforráshoz jutott a tételes elszámolású gyógyszerek, eszközök beszerzéséhez szükséges pénzeszközök biztosításával.

Az alapellátás területén felmerülő fejlesztési igények fedezetére az eredeti előirányzattal rendelkezésre álló 10 milliárd forint lehetővé tette, többek között a háziorvosi ellátás finanszírozásában a szakdolgozói kiegészítő díjazásnak, valamint a hátrányos helyzetű településen fogászati alapellátást nyújtó szolgálatok kiegészítő díjazásának bevezetését. Ezen­kívül tovább emelkedett a háziorvosi és a védőnői ellátás finanszírozására fordítható összeg. Javult a mentés és a betegszállítás működési helyzete is. A kormány intézkedett továbbá az alap céltartalékainál rendelkezésre álló források terhére 11,8 milliárd forint működési támogatás kiutalásáról az egészségügyi szakellátást nyújtó intézmények lejárt tartozásállományának részleges csökkentése érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül néhány szót szeretnék szólni az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól. Az ÁSZ a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nagy volumenű munkát végzett a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében, amit ezúton is szeretnék megköszönni.

(9.30)

A Számvevőszék a jelentésében többek között megállapította, hogy a zárszámadási törvényjavaslat tartalmazza a jogszabályban előírt tartalmi elemeket, szerkezete összhangban van az államháztartási törvényben foglalt előírásokkal. A 2014. évi zárszámadási törvényjavaslatban szereplő adatokat a kincstári beszámolók adatai alátámasztják.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben elmondott pozitív megállapítások alapján kérem önöket, hogy a zárszámadási törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)