Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy először is azt emeljem ki, hogy a kormány által javasolt módosítás talán legfontosabb céljában, úgy látom, egyetértés van a parlamenti pártok között. Ez azt mutatja, hogy a parlamenti pártok egyetértenek azzal a törekvéssel, amelyet a kormány folytatott Magyarország és Európa határainak megvédése érdekében. Azt gondolom, a legfontosabb tehát leszögezni azt, hogy a célban, a határok jövőbeni megvédésében, az európaiakra zúduló migránshelyzet kezelésében egyetértés van.

Azt keressük, hogy a cél eléréséhez melyek a legfontosabb és legjobb eszközök. Egy fontos eszköz a költségvetési források rendelkezésre állása. Itt a felszólalók azt mondták, hogy egyetértenek a céllal, csak nem a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatát növelnék meg, hanem a Belügyminisztérium fejezetben az érintett intézményekét, a Honvédelmi Minisztérium érintett intézményeinek költségvetését és a többi érintett, a határvédelemben részt vevő vagy a migránskérdés kezelésében részt vevő szervezetek költségvetését. Probléma ugyanakkor az, hogy jelenleg még nem lehet pontosan megmondani, hogy a migránsválság részeként milyen kiadások fognak felmerülni.

Egyetértek abban, hogy a kiadások döntő része a Belügyminisztériumnál, a Honvédelmi Minisztériumnál, némi része az EMMI fejezetében fog jelentkezni, de ismétlem, a pontos összeget most még tételesen lebontva nem tudjuk megmondani. Éppen azért a probléma kezelésére választotta azt a módszert a kormány, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések nevű előirányzat kerüljön megemelésre. Hangsúlyoznom kell, hogy ahogy azt Szűcs Lajos képviselő úr mondta, a közpénzek felhasználásáról a beszámoló tételes nyilvántartást, tételes elszámolást tartalmaz. A rendkívüli kormányzati intézkedések nevű tartalék-előirányzatot kizárólag a kormány nyilvános határozataival lehet átcsoportosítani, ezek tehát a múltat illetően is megismerhetők, és a jövőt illetően is megismerhetők, és természetesen a 2015. évi költségvetés végrehajtásáról szóló dokumentumban a kormány részletesen be fog számolni az Országgyűlés részére, hogy mely célokra pontosan mekkora összeg került felhasználásra.

Úgy látom tehát, hogy a kormány által javasolt megoldás talán a leginkább célravezető eszköz a kérdés kezelésére azzal, hogy pont az előre nem látható kiadási összegeket illetően tette azt a javaslatot a kormány, hogy a 60 milliárdos előirányzat mellett legyen egy 1 milliárd forintos végszükségre rendelkezésre álló tartalék, amelyből szintén lehet a kifizetéseket teljesíteni.

(18.00)

Utolsó gondolat e kapcsán. Nagyságrendileg 30 milliárd forintnyi átcsoportosításra már a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatból sor került, ezért a mostani emelés azt a célt is szolgálja, hogy visszapótlásra kerüljön az előirányzat, így a migránskérdéssel kapcsolatos kiadásokon túli, azon kívüli tételeket is lehessen finanszírozni ebből a bizonyos általános tartalékból.

Hegedűs Lorántné képviselő asszony azt a kérdést tette fel, hogy a fedezet rendelkezésre áll vagy sem. Röviden azt is mondhatnám, hogy a Költségvetési Tanács úgy látja, hogy a fedezet, a bevételek növelése reális, de azt is mondhatom, hogy nemcsak a Költségvetési Tanács látja azt, hogy a hiány kézben tartható több területen, a tervezetthez képest nagyobb bevételek lesznek, hanem a nemzetközi szervezetek, pénzügyi elemzők is azonosan ítélik meg a költségvetés helyzetét.

A bevételek alakulásáról a kormány minden hónapban nyilvánosan beszámol. Ezekből a beszámolókból láthatjuk, hogy hogyan alakult az általános forgalmi adó összege. A nyilvános beszámolókban a korábbi évekkel is összehasonlítjuk ezeket a tételeket. Az eddigi tényadatokból látszik az, hogy bizony az általános forgalmi adónál vagy a jövedéki adónál a kormány által eredetileg tervezett és az Országgyűlés által jóváhagyott összegekhez képest magasabb bevétellel kalkulálhatunk. Köszönhető ez jelentős részben a 3 százalék körülire prognosztizált idei növekedésnek, szemben az alacsonyabb, költségvetési tervezetben elfogadott számhoz képest. Tehát a nagyobb növekedés biztos, hogy érdemi többletbevételeket hoz az államháztartás számára.

Képviselő asszony azt a kérdést is föltette, hogy vajon nem terjeszkedik-e túl a kormány a hatáskörén azzal, hogy a tartalékok felhasználásáról dönt, illetve hogy a tisztelt Országgyűlés előtt lévő 2015. évi költségvetési törvény másik módosítása, ami egy új fejezettel kapcsolatos, vajon szintén nem biztosít-e túl nagy szerepet a kormánynak.

Azt kell mondjam, hogy az általam ismert parlamenti demokráciákban mindenütt az Országgyűlés a költségvetés főbb irányairól dönt, az adópolitika főbb irányairól dönt, és hagy egy mozgásteret a kormánynak. A magyar költségvetés tekintetében is az adókról kizárólag az Országgyűlés tud dönteni, költségvetési kiadások nagyságáról kizárólag az Országgyűlés tud dönteni, és az Országgyűlés által jóváhagyott kereteken belül van csak lehetősége a kormánynak arra, hogy átcsoportosításokat hajtson végre.

Így a képviselő asszony által említett új fejezet létrehozását követően a kormánynak csak arra lesz hatásköre, hogy a jóváhagyott, Országgyűlés által jóváhagyott kereteken belül a feladatellátások változásához kapcsolódóan a Miniszterelnökség fejezet, illetőleg az új fejezet között átcsoportosítás valósuljon meg. Ezért én azt gondolom, hogy a jelenlegi gyakorlat mind a hatályos magyar jogszabályoknak, mind az európai rendnek megfelel.

Ami a médiaszervezet adósságának átvállalását illeti, köszönöm Szűcs képviselő úrnak, hogy a hátterét megvilágította, és azt is kiemelte, hogy igen, az uniós módszertan szerint ez a szélesen vett államon belüli adósságátvállalás. Ha úgy tetszik, ugyanolyan adósságátvállalás, mint ami a helyi önkormányzatok és a központi kormány között valósult meg. De ezen a technikai dolgon kívül, tehát ezen az átvállaláson kívül, mely az állam egészének államadósságát és hiánypozícióját nem érinti, azt el kell hogy mondjam, hogy nem egy egyoldalú műveletről van szó, nem arról van szó, hogy a kormány arra tesz javaslatot, hogy mindenféle szolgáltatási színvonal-változtatás vagy mindenféle intézkedések nélkül a médiaszervezettől egy ilyen adósság kerüljön átvállalásra.

Azt látjuk, hogy a szolgáltatásait a médiaszervezet kibővítette. Átalakult az M1 csatorna, új csatorna indult, a sportcsatorna. Csak a sportjogdíjak az idei évben ismereteim szerint 10 milliárd forintot tesznek ki. Bizony ez a sportcsatorna olyan eseményekről is be tud számolni, amelyek nemzeti válogatottak mérkőzései vagy a riói olimpiával kapcsolatos műsorok. Tehát a köz szolgálatát látja el a médiahatóság, és ismétlem, egy szolgáltatásbővülés valósult meg, amely értelemszerűen több kiadással járt. Ezt a többletkiadást részben belső intézkedésekkel oldja meg a hatóság. Létszámleépítés volt, ingatlanracionalizáció volt, és ha az Országgyűlés elfogadja, akkor a többletszolgáltatáshoz, igen, az adósság átvállalásával is kamattörlesztések forrásához jut a médiahatóság.

De a lényeges, amit mondani szeretnék, az az, hogy egy szolgáltatásbővülés valósult meg egyrészről, másrészről a szervezetnél egy racionalizáció. Felhívom a figyelmet arra, hogy több mint harminc ingatlant fog átadni a szervezet az állam részére, pont azért, mert racionalizálási lépéseket hajtott végre. Ezek az ingatlanok állami kezelésbe kerülhetnek, hasznosításra kerülhetnek, el lehet adni őket, értékesíteni lehet őket, hogyha állami feladatellátáshoz nem kapcsolódik. Tehát a központi költségvetésnek többletbevétele is származik ebből az ügyletből.

Végül engedjék meg, hogy arra felhívjam a figyelmet, hogy ez az adósságátvállalás - azt gondolom, talán hasonlóan az önkormányzati adósságátvállaláshoz - nem szabad, hogy a szervezet újabb és újabb eladósodását eredményezze, nem szabad, hogy újabb és újabb adósságkonszolidációkra kerüljön sor a médiaszervezet tekintetében. Hogy ez ne forduljon elő, azt biztosítja a hatályos jogszabályi környezet, így a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény, mely értelmében újabb hitelek felvételére csak kormányzati engedéllyel kerülhetne sor.

Mindezek figyelembevételével a migránshelyzet további hatékony kezelése érdekében és a kibővített szolgáltatású médiaszervezet feladatainak ellátása érdekében tisztelettel azt kérem az Országgyűléstől, hogy a későbbiekben a törvényjavaslatot szavazataikkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Simon Miklós tapsol.)