{"cycle": 40, "id": "102-75", "date": "2015-10-06", "ulnap": 102, "seq": 75, "speaker": "Szászfalvi László (KDNP)", "p_azon": "s013", "faction": "KDNP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása H/6390 A Magyar Szórvány Napjáról", "iromany": "H/6390", "duration_s": 722, "position": null, "chars": 9032, "paragraphs": ["SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Államtitkár úr is idézte Bethlen Gábor fejedelemnek ezt a fontos gondolatát, mondatát, amely, azt gondolom, hogy nagyon világosan kijelöli a feladatunkat. Ha lehet így fogalmazni, a mindenkori magyar nemzetpolitikát is összefoglalja ez a mondat, a magyar nemzetpolitikának a kötelességét, feladatát, felelősségét. Ebből az következik tehát, hogy jó és hatékony nemzetpolitikára van szükség, ezt pedig nem lehet egy vagy egy-két eszközzel elérnünk. Sokféle, sokfajta eszközzel kell a magyar hatékony és jó nemzetpolitikát szolgálni, de még ez sem elég, ennek a sokféle és sokfajta eszköznek a harmonikus együtthatását kell megvalósítanunk.", "Az Alaptörvényünk a következőképpen fogalmaz: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”", "Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt öt esztendőben, én úgy gondolom, ez a nemzetpolitika megvalósult és egyre hatékonyabban és egyre kiteljesedettebb módon tudott megnyilatkozni. Elfogadtuk 2010-ben a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, és csak néhány mondatban idézem ide a mindannyiunk által jól ismert kormányzati és parlamenti intézkedéseket, döntéseket.", "2010-ben még meg sem alakult az új kormány, az Országgyűlés máris elfogadta a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozó javaslatot, ami egyben a nemzet közjogi egyesítését is jelenti.", "2010-ben a kormány hatéves szünet után újraindította a Magyar Állandó Értekezletet, ami a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fóruma, a közös gondolkodás helyszíne.", "2010-ben konkrét egyházi szórványprogram indult, ezzel párhuzamosan pedig a szórványban tevékenykedő és szolgálatot végző lelkészeknek az egységes támogatása is kialakult és megerősítettük.", "A Magyar Diaszpóra Tanács létrehozása 2011-ben valósult meg. A Nemzeti Jogvédő Hivatal felállítása; a Nemzeti Regiszter elindítása; a Kőrösi Csoma Sándor-program beindítása; a Határtalanul! program, amelynek célja, hogy minden magyarországi diák intézményes formában legalább egyszer elutazzon határon túli magyar közösségekhez, szórványterületekre is természetesen; a Bethlen Gábor Alap létrehozása; a Julianus-program; oktatási-nevelési tá­mo­gatások; nemzeti jelentőségű intézmények; illet­ve jól ismerjük mindannyian, hogy 2012 a külhoni magyar óvodák éve volt, 2013 a külhoni kisiskolások éve; a Mikes Kelemen-program, és hallottuk államtitkár úr részéről is, hogy elindult a Petőfi Sándor-program. Ezen túlmenően pedig számos gazdasági program indult el a magyar nemzetpolitika és a nemzetpolitikai stratégia jegyében.", "Tisztelt Országgyűlés! A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, mint ahogyan már elhangzott, 2014. december 5-i ülésén azt a javaslatot tette, hogy az Országgyűlés november 15-ét nyilvánítsa a magyar szórvány napjává, hiszen Erdély aranykorának legnagyobb fejedelme, Bethlen Gábor ezen a napon, 1580. november 15-én született a ma már szórványterületen található Hunyad megyei Maros­illyén. Az erdélyi magyarság immár négy éve megünnepli - mint ahogyan hallottuk, nem szeretném részletezni - ezen a napon a magyar szórvány napját.", "Tisztelt Ház! Kétségtelen tény az, hogy nemzetünk fogyása leggyorsabban a szórványterületeken zajlik, itt a legintenzívebb az asszimiláló hatás. A szórványmagyarság sajátos helyzete miatt különleges támogatási módszereket kíván meg, a határon túli tömbmagyarság szempontjaitól eltérőket. A magyar szórvány napja kiemeli ezeket az olykor háttérbe szoruló közösségeket, és reménységünk szerint kellő figyelmet fordít a problémáikra. Ez a sajátos periférikus és a határon túli közösségeken belül is hátrányos helyzet indokolja, hogy a nemzeti összetartozás napja mellett, annak szellemében és céljait kiteljesítve a magyar szórványnak egy külön napot is és kiemelt figyelmet szenteljünk.", "A mindennapi életben a szórványban élő magyarok sok esetben csak akkor és addig lehetnek magyar környezetben, amíg családi körben vannak; otthonaikból kilépve, egyből egy asszimiláló környezetbe lépnek át.", "A még megmaradt vagy újonnan létrehozott helyi anyanyelvi intézményeiknek kiemelt szerepük van a magyar környezet fenntartásában. Ezeket a közösségi problémákat helyben lehet megoldani, ehhez azonban természetesen szükséges az anyaországi háttér, a tömbmagyarság háttere, hiszen erkölcsi, infrastrukturális és anyagi támogatás tekintetében csak ezekre számíthatnak.", "Magyarország mindenkori kormányának Alaptörvényből adódó feladata és a magyar közösség küldetése, hogy a szórványban élő magyarokat minden lehetséges módon és eszközzel támogassa megmaradásukban, törekvéseikben a politikai, kulturális, oktatási, egyházi, karitatív és gazdasági területen egyaránt.", "Az országgyűlési határozati javaslat a magyar szórvány napjáról ráirányítja a figyelmet, a figyelmünket ezekre a közösségekre, erre a nagyon fontos és kiemelt területre, és felelős lépésekre ösztönzi az anyaországot és a tömbmagyarságot. Ha lehet így fogalmazni, akkor a közösségi, a nemzeti szolidaritást kívánja erősíteni. A közösségi szolidaritással kapcsolatosan hadd idézzem ide Pál apostolt, aki az első korinthusi levélben így fogalmaz: „Ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test. Így, ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi. Ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi.” Mi mást fejez ki ez a gondolat, mint a közösségi szolidaritást, a közösségi összetartozást, és azt gondolom, ezt alkalmazhatjuk a nemzeti közösségünkre is, magyar nemzeti közösségeinkre és szórványközösségeinkre.", "Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Hála Istennek, számos olyan program indult már el az elmúlt évtizedekben és az elmúlt években, amelyek lassan valóban egy hatékonyan, hathatósan működő szórványstratégiát alkothatnak, illetve egy szórványstratégiává állhatnak össze. Az elmúlt felszólalásokból sok ilyen pozitív példát hallhattunk. Rendkívüli módon szükség van tehát a politikai, a civil szervezetek, az egyházak összefogására, az anyaország sürgős és hathatós támogatására ahhoz, hogy a szórványban élő közösségek megmaradjanak a magyar nemzet számára. A magyar kormány a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül nyújt számos támogatást szórványprogramokra, a Magyar Állandó Értekezlet szórvány szakbizottsága különböző szakpolitikák kidolgozásával tartja napirenden a szórvány ügyét, ugyanakkor az anyaországi odafigyelésen túlmenően a külhoni közösségek körében is tetten érhető ez a szolidaritás. Ismerjük a székelyföldi szórványmentő program megalkotását, amelynek célja, hogy a tömbmagyar erdélyi régiók kulturális és más rendezvények szervezése révén, közösségek közötti testvérkapcsolatok, önkormányzatok közötti kapcsolatok kialakításával erősítsék a szórványban élő magyarok önazonosság-tudatát és a tömbmagyarság, illetve a szórvány szellemi kötelékeit.", "(15.20)", "Hadd hozzam ide pozitív példaképpen még az Erdélyi Református Egyházkerület munkáját a számos, már elhangzott pozitív példa mellé, hiszen az Erdélyi Református Egyházkerület egy kidolgozott és működőképes konkrét szórványstratégiával rendelkezik. Ezzel együtt is Kató Béla püspök úr lelkészi és püspöki szolgálatát szeretném itt kiemelni és megköszönni. Ezek a támogatási formák és programok már csak azért is rendkívül fontosak és elengedhetetlenek, mert mindannyian ismerjük a legutóbbi népszámlálási adatok nagyon negatív üzenetét a szórványmagyarság helyzetéről, ami nyilvánvalóan következményekkel kell hogy járjon mindannyiunk számára, akik valamit szeretnénk tenni az ő érdekükben.", "Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az előterjesztés a magyar szórvány napjával kapcsolatosan felhívja tehát a figyelmünket a felelősségünkre, a közös munka kötelezettségére és arra, hogy egységes, hatékony, jól működő szórványstratégiára van szükség, melynek számos jelét már tapasztalhatjuk, de nyilvánvalóan nem ülhetünk a babérjainkon és nem lógathatjuk a lábunkat, hanem az elkövetkezendő években is felelősen mindenkinek a saját helyén meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy ezeket a végvárakat megtartsuk.", "Befejezésül szeretném ideidézni a már többek által idézett Vetési László erdélyi református lelkipásztort, aki így fogalmaz: „Aki a szórványt nem becsüli, az sem a tömböt, sem a jövőt nem érdemli.” A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja az előterjesztést, és erre kérjünk minden képviselőtársunkat is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}