Simon Róbert Balázs (Fidesz)

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bürokrácia: ez a Vincent de Gournay francia közgazdász által 1745-ben megalkotott fogalom a köznapi nyelvben a hivatalnokok viselkedésének, magatartásformáinak, életmódjának összegzését fejezi ki, vagy még inkább egyfajta leértékelő, már-már elutasító bírálatot az államapparátussal, a közigazgatási szervekkel szemben. A bürokrácia, illetve annak képviselői, a bürokraták, a hivatalnokok őrájuk emlékeztetnek, akik csak a mindenkori hatalom által előírt rendeletek, normák, szabályok szellemében cselekednek, ridegen és közönyösen járnak el az állampolgárokkal szemben, és elutasítanak, megtagadnak minden más, a normatíváktól eltérő magatartást.

Megalkotása óta a fogalom jelentéstartalma számos alkalommal és jelentős mértékben változott. Napjainkban a bürokrácia egy negatív jelenség, amely elsősorban az állami és önkormányzati hivatalok működésének negatív vonásaira utal, elsősorban az eljárás lassúságára és szükségtelennek tűnő bonyolultságára, az aktatologatásra, a felelősség elhárítására. A bürokrácia jellemzője még, hogy minden állítás bizonyítását várja el általában különféle okiratok formájában, ami miatt az ügyfelet többször is berendelhetik.

A témában ismert olvasmány a Parkinson törvénye vagy az Érvényesülés Iskolája, amely mű a bürokráciát a lehető legnagyobb iróniával és szarkazmussal mutatja be. Feladatunk tulajdonképpen ennek az irománynak a cáfolata. Sokan mégis igazat adnak a mű tételmondatának, amely így hangzik: „A munkavégzést mindig addig húzzák, hogy kitöltse az elvégzendő feladat rendelkezésére álló időt.” Éppen ezért nem véletlen, hogy a törvényjavaslat egyik központi eleme a határidők csökkentése a közigazgatási eljárásokban általános jelleggel.

Hozzáteszem, saját magam Győr alpolgármestereként 2006 és 2014 között csak ritkán tapasztaltam, hogy a bürokrácia túlburjánzása az apparátus hozzáállása miatt következne be. Sokkal inkább a hivatalnokokat gúzsba kötő felesleges szabályok, amelyek lassítják a hivatalok mindennapi működését, gyakran elérhetetlen messzeségbe helyezik a kívánt határozat vagy végzés megszületését. Ugyanakkor biztosan vannak olyan rossz beidegződések is, amelyek méltán vívják ki az aktatologatás jelzőt a bosszankodó kérelmező részéről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mondhatnánk, hogy a kormány nehéz, de fontos feladatra vállalkozott, amikor célul tűzte ki a közigazgatásban a bürokráciacsökkentést. Az előttünk fekvő törvényjavaslat nem az első lépés, amit ez irányba kívánunk tenni - gondoljunk csak az egyablakos ügyintézés intézményének megteremtésére -, viszont egy jelentős mérföldkő lehet, különösen ha az apparátus összességére hat az a szemlélet, ami a törvény szellemiségéből következik.

Fontosnak tartom az államigazgatás legfelsőbb szintjének példamutatását, éppen ezért megjegyzem, hogy a július 20-án elfogadott 1475/2015-ös kormányhatározat is meglehetősen rövid határidőt tűzött ki az egyes hatósági ügyek egyszerűsítésére irányuló jogszabály-módosítások előkészítésére. A hivatkozott határozat a hatósági eljárások egyszerűsítési lehetőségeivel összefüggésben felhívta a minisztereket, hogy az általuk is támogatott fővárosi és megyei kormányhivataloktól érkezett javaslatok alapján dolgozzák ki a közigazgatási bürokráciacsökkentésre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatokat.

Ugyanezen jogszabály egyben felhívta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter figyelmét, hogy figyelemmel a miniszterektől kapott közigazgatási bürokráciacsökkentésre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatokra - mint az imént elhangzott, 1107 ilyen egyszerűsítési javaslat érkezett -, készítsen egységes előterjesztést a közigazgatási bürokráciacsökkentés megvalósítására. Ma pedig már az általános vitáját tarthatjuk ennek a törvényjavaslatnak, amely az elhangzottakból is következően a gyakorlati tapasztalatok alapján kísérli meg csökkenteni a bürokráciát.

Ahogyan a törvényjavaslat általános indoklása is rögzíti, az általános eljárási szabályok egyszerűsítése tekintetében a törvényjavaslatnak nem képezi tárgyát a közigazgatási eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény teljes felülvizsgálata, figyelemmel a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előkészítésével összefüggő egyes feladatokról szóló 1352/2015. (VI. 2.) kormányhatározatban meghatározott ütemezésére.

A Ket. kisebb terjedelmű, egyes eljárási cselekményeket érintő módosítása azonban nélkülözhetetlen a bürokrácia csökkentéséhez. Az egyes közigazgatási ügyek szabályozásait egyrészt az általános, másrészt pedig a különös eljárási szabályok határozzák meg. Az egymással összefüggő eljárásjogi rendelkezésekre tekintettel a bürokrácia csökkentésére irányuló javaslatok nem valósíthatók meg csupán a különös eljárási szabályok módosításával, szükséges az általános szabályok módosítása is. Ezeknek az általános szabályoknak a módosítását a jogszabálytervezet 53. alcímében találjuk meg.

Tekintettel arra, hogy felszólalásomban többször is a határidők rövidülésére utalok, szeretném kiemelni a Ket. 33. §-ának módosítását. A jogszabály a jövőben kimondja, hogy az eljáró hatóság és a szakhatóság Ket.-ben meghatározott határidejénél hosszabb határidőt alacsonyabb rendű jogszabály, így kormányrendelet nem állapíthat meg. Megszüntetésre kerül tehát az a lehetőség, hogy a hatóság meghosszabbítsa a rá irányadó ügyintézési határidőt. A hatályos jogszabályi környezetünkben ugyanis tipikus példa a szakigazgatási szabályozásban, hogy a Ket.-ben biztosított lehetőségekkel élve az ágazati jogszabályok az általános 21 napos ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt határoznak meg, továbbá az általánostól eltérő szabályokat tartalmaznak az eljárás meghosszabbítása és felfüggesztése tekintetében is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hamarabb lehet döntés például az építési engedélyeknél, a piacfelügyeleti eljárásoknál vagy a munkaügyi ellenőrzések területén is.

Fontos és ügyfélbarát rendelkezésnek tartom a jogszerű hallgatás intézményének továbbfejlesztését. A jogszabály hatálybalépésétől kezdve valamely jogosultság iránt kérelmet benyújtó ügyfél ugyanis a módosítás alapján a hatóságtól nyolc munkanapon belül kap egy függő hatályú döntést arról, hogy amennyiben a hatóság az eljárás megindításától számított két hónapon belül eltérő érdemi döntést nem hoz, az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában 10 ezer forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni, a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól, továbbá meghatározott kivételektől eltekintve a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet illeti meg. Nem ez az egyetlen eset a törvényjavaslatban, amely úgymond a hatóság mulasztását vagy hibáját az ügyfél számlájára írja, ez esetben jó értelemben.

(11.00)

A törvényjavaslat általános érvénnyel biztosít eljárási illetékmentességet azokra az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásokra, amelyeket az ügyfélnek kizárólag a hatóság korábban tett jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kell kezdeményeznie. Sokan tapasztalták az elmúlt években, hogy a másodfokú hatóság arra hivatkozva, hogy az elsőfokú hatóság nem tisztázta kellően a körülményeket, ismételt új eljárás megindítására kötelezte az első fokon eljáró szervet. Az új eljárás természetesen a határidők és az idegeskedés újraindulását is jelentette az ügyfél szempontjából. Mostantól erre nem lesz lehetőség.

A felvázolt esetben a másodfokú hatóságnak kell lefolytatnia a jövőben a bizonyítási eljárást is, ha ennek szükségességét látja. A sommás eljárás bevezetése pedig nem jelent mást, mint hogy 21 nap helyett 8 napon belül döntést hoz a hatóság. Erre pedig akkor van lehetőség, ha az ügyfél a kérelem előterjesztésekor valamennyi, az ügy elintézéséhez szükséges feltételt teljesíti, és nincs ellenérdekű ügyfél az ügyben. Ilyen esetben tehát akár azonnali döntéshozatalra is sor kerülhet.

Szintén az ügyfelek, illetve az ügyek elhúzódásának egyik oka lehetett a közelmúltban a felfüggesztési okok tág értelmezése és a felfüggesztések túlságosan gyakori, részben indokolatlan alkalmazása. A Ket. előttünk fekvő módosítása keretek közé szorítja a hatósági eljárások felfüggesztésének lehetőségét. A módosítással a felfüggesztési esetek köre a törvényben meghatározott esetekre szűkül, biztosítva, hogy csak valóban indokolt esetben kerüljön sor a jogintézmény alkalmazására.

Az általános szabályok változásai közül végül szeretném kiemelni azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy a hatóságok adatok iránti jogsegély során kizárólag elektronikus úton tarthatnak kapcsolatot egymással, a jogsegély egyéb eseteiben pedig a megkeresést kell elektronikus úton továbbítani.

Tisztelt Országgyűlés! A tervezett változtatások fontos eleme, hogy a jelenleginél több dolgot intézhetnek majd elektronikus úton a hivatalok, és számos apróbb, a magánszemélyek és a cégek ügyintézését könnyítő, egyszerűsítő lépés jelenik meg 2016 januárjától. Például a járművizsgáztatási nyilvántartó rendszerből a földhivatali tulajdoni lap lekérdezéséhez hasonlóan elektronikus formában lekérhető egy adott jármű műszaki állapota, előélete.

Ezen analógia alkalmazható a bírósági végrehajtások során is. A végrehajtó az adós személyének azonosítására szolgáló, valamint az adós lakóhelyére, jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatok beszerzése céljából elektronikus úton is megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó hatóságokat, szervezeteket.

Kétségtelen tény, hogy az e-kártya bevezetése a magyar közigazgatásban az egyik legelőremutatóbb kezdeményezés, amelyről az Országgyűlés már döntött. Az előttünk fekvő törvényjavaslat megteremti az állampolgárok számára az adóazonosító szám elektronikus igazolásának a lehetőségét. A bürokráciacsökkentés keretében kerül sor egyes engedélyezési eljárások megszüntetésére azzal, hogy a korábban engedélyhez kötött tevékenység bejelentési eljárássá alakul át.

Az érintett ügyekben az engedélyezési eljárás lefolytatása helyett a hatósági kontroll pedig továbbra is megvalósítható ellenőrzés útján. Így az engedély helyett a bejelentéshez kötött ügyekben kiszámítható időpontban a bejelentést követően megkezdhető a tevékenység.

Formai okok miatt nem húzódik el az eljárás, alakszerű döntés hiányában az értesítéssel és a jogorvoslattal járó időveszteség megszűnik. Ezen tevékenységek közül kiemelném az ingatlanközvetítői, a kulturális szakértői és az egészségügyi szakértői tevékenységet. De mondhatnám ebben a körben az állatmenhely és állatpanzió létesítését vagy az utazásközvetítői tevékenységet, a nemesfémből készült ékszer, díszműáru forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységet is. Fontos kiemelni, hogy az ezen tevékenységekhez kapcsolódó anyagi-jogi szabályok nem változnak, azaz ugyanazon feltételek mellett folytathatóak, mint korábban.

Az illetékes hatóság pedig továbbra is ellenőrzi, szankcionálja a jogosulatlanul tevékenykedőket. Nagy hangsúlyt kap a törvényjavaslatban, hogy az érintett szakértői tevékenységek megkezdéséhez az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön erkölcsi bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában, így a bűnügyi nyilvántartásban egyébként megtalálhatóak. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást törvény adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni. Ez a módszer érvényesül a jövőben a munkavédelem, a környezetvédelem, a légi közlekedés és a pénzügy területén is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Felmerül a kérdés, hogy mit gondolhat minderről egy magyar állampolgár. Véleményem szerint azt, hogy bármilyen intézkedés, ami azzal jár, hogy kevesebb olyan papírt kell pénzért beszereznie, ami a hivatalnak alapból megvan és kevesebbet kell ügyintéznie, ráadásul könnyebben, az csak jó döntés lehet. Nemzetgazdasági szempontból is kulcskérdés a bürokrácia csökkentése, hiszen egyes számítások szerint a teljes GDP 7 százalékát teszi ki. Ahogy más területeken is, itt is a korábbi hozzáállás és a gyakorlat radikális megváltoztatására van szükség az ország versenyképességének további javítása érdekében.

A bürokráciacsökkentés és a versenyképesség növelése azért is kiemelten fontos, mert régiós versenytársaink sem tétlenkednek, fáradhatatlanul küzdenek ugyanezekért a célokért. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk a régióban és a nemzetközi mezőnyben is érvényesülni tudjunk, hatékony intézkedésekre van szükség. Ebbe beletartozik az állami bürokrácia csökkentése is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a T/6410. számon benyújtott, a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításról szóló törvényjavaslat elfogadásával alkotmányos kötelezettségünknek teszünk eleget. A Fidesz-frakció vezérszónokaként jelzem, hogy frakciónk támogatja a törvénytervezetet, a többi parlamenti frakció tagjait is arra kérem, hogy tegyenek önök is így. Köszönöm, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. (Taps a kormánypárti padsorokban.)