Dr. Répássy Róbert (Fidesz)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Csak röviden szeretnék reagálni, hiszen már felszólaltam.

Gyüre képviselőtársamnak szeretném elmondani, hogy szerintem nem helyes az a párhuzam, amit ön vont a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság bírái és a magyar bírók, magyar bírósági szervezetben dolgozó bírák között, mert nem az ő jogállásukkal lehet párhuzamot vonni, hanem az alkotmánybírák jogállásával. Ugyanis a rendes bíróság tagjait az Alaptörvény értelmében legkorábban a 30. életévük betöltése után lehet kinevezni, és egy hároméves periódus után határozatlan időre kerülnek kinevezésre. Itt pedig egy olyam mandátumról beszélünk, ami kifejezetten egy meghatározott, 9 éves időszakra vonatkozik. Tehát nagy különbség van a karrier, az ezt az életpályát, élethivatást választó bírák és az ilyen bírói testületekbe jelölt bírák között, hiszen ezekben, mint például a luxembourgi európai uniós bíróság vagy az Emberi Jogi Bíróság vagy akár a hágai Nemzetközi Büntető Bíróság tagjait meghatározott időtartamra, 6, 9 évre választják vagy pontosabban jelölik.

(19.00)

Ezzel szemben a rendes bíróknak, ha nem követ el hibát, hogy így mondjam, ha nem hibázik olyan módon, hogy az a jogállását is veszélyeztetné, akkor a 30 éves kortól egészen a nyugdíjkorhatár betöltéséig lehetősége van a bírói tevékenységet végezni. Tehát az egészen más helyzet, a rendes bírák hivatali ideje az elmozdíthatatlanságuk miatt, hiszen őket, ahogyan mondtam, nem meghatározott időre jelölik, és más dolog az ilyen bírói testületeknek a bírói mandátuma.

Elnézést, hogy félreérthető volt, amit mondtam, azért is helyesbítettem, hogy a belpolitikai vitáinknál a strasbourgi példa inkább az Alkotmánybírósággal vethető össze, hiszen az alkotmánybírósági törvény szerint minimum 45 éves életkorban választható alkotmánybíróvá valaki, és legfeljebb 70. életévéig választható. Ott kezdődtek a vitáink, amikor úgy döntött az Országgyűlés, hogy nem szűnik meg a 70. életévével a mandátuma az alkotmánybírónak, hanem kitölti a 12 éves mandátumát. Hasonló a szabályozás a strasbourgi bíróságon is, csak ott, ahogyan az előbb megbeszéltük, 65. életévéig kell őt jelölni, és kitöltheti a 9 éves mandátumát. Tehát ezzel lehet inkább párhuzamot vonni, és nem a rendes bírákkal. Mint ahogyan mondtam, az ott egy élethivatásszerűen… És nagyon helyes, minden ország alkalmazza, hogy van egy felső korhatár, a bírói felső korhatár. Nem akarom ideidézni az egész vitát, de hoztunk példákat 60 éves, 65 éves vagy akár 70 éves korhatárról is, tehát mindenféle korhatár van, és végül úgy döntött az Országgyűlés, hogy 70 évről 65 évre csökken fokozatosan a bírói felső korhatár.

Elnök úr, köszönöm szépen a törvényjavaslat támogatását, és kérem, hogy a szavazás során is szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót.