Hegedűs Lorántné (Jobbik)

HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselő­csoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Mielőtt a vezérszónoki hozzászólásomat elkezdeném, azért egy komoly kérdésre szeretném, ha együtt próbálnánk meg­találni a választ. Ez pedig az, hogy hova tűnt Rogán Antal. (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból. ‑ Közbeszólás a Fidesz soraiból: Kiment a teremből.) Hiszen mi most, akik itt vagyunk, mind azért vagyunk itt, hogy az ő érdekében dolgozzunk. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ő meg az orszá­­gért.) Azért vagyunk itt, hogy az ő érdekében felállítandó minisztériumnak a feladatairól, költség­vetéséről, s a többiről tárgyaljunk. Eddig benn volt a Házban, de most hirtelen angolosan távozott. Megmondom őszintén, én úgy gondolom, eléggé szomorú az a kép, ami ebből kirajzolódik, mert valószínűleg a jövőben is ennyire fogja ő felelősen vezetni a minisztériumot, ennyire fogja ő valójában komolyan venni azt a feladatot, amit most fogunk tárgyalni, amiről most fogunk beszélni.

A másik kérdés, amire szeretnék még röviden kitérni, az az előbbiekben elhangzott, a kormányzat szervezetalakítási szabadsága, amit mind a KDNP-s, mind pedig a fideszes vezérszónokok elmondtak. Igen, ez nagy szó, hogy valóban van a kormány­zatnak szervezetalakítási szabadsága, de ami egy kicsit árnyalja ezt a képet, azt úgy hívjuk, hogy törvények, például az Alaptörvény, ami alapján nem lehet költségvetési törvényjavaslatot úgy benyújtani, ahogy ezt önök itt megtették előttünk.

Tehát visszatérve Rogán Antalra, hiányzó Rogán Antalunkra és az ő minisztériumára és arra, hogy próbáljuk komolyan venni a feladatunkat, először is arra a kérdésre szeretnék választ adni, hogy miért állít fel a kormányzat egy új minisztériumot. Nyíl­ván­valóan csak komoly indok lehet itt a hát­térben, mert nyilván komoly indok nélkül ilyet nem tenne meg a kormányzat. Tehát nyilván olyan szük­séghelyzet van vagy olyan szükséghelyzetet vagy divatos szóval válsághelyzetet kíván a kormányzat kezelni, amit egy korábbban el nem látott kor­mányzati feladat vagy a kormányzati munka vala­milyen hiányossága okozott.

Tehát mi ez a feladat, ami az általános indok­lásban is szerepel? Így hangzik, hogy általános politikai koordináció, azaz általánosságban politi­kailag kell majd koordinálnia az új miniszternek. Vagyis, hogy visszakanyarodjak a legelső kér­désemhez, eddig nyilvánvalóan nem volt ez a feladat ellátva. Magyarra fordítva ez azt jelentheti, hogy egy: általánosságban nem volt politikai koordináció. Kettő: az általános politika koordinálatlan volt. Vagy ami a legsúlyosabb, hogy nem volt olyan politika, amit egyáltalában koor­dinálni lehetett volna. Na, de most úgy látszik, hogy ez az égető kérdés, ez a súlyos probléma meg fog oldódni egyszer s mindenkorra.

Ezért tehát a következő kérdés, amit tisztáznunk kell, amiről beszélnünk kell, hogy mennyi pénzből fog gazdálkodni ez a nagyon fontos feladatot ellátó új minisztérium. Na, hát sajnos ez nem derül ki az önök által előterjesztett törvényjavaslatból, annak elle­nére, hogy ahogy előbb is említettem, olyan apró­ságok, mint például az államháztartási törvény, vagy ne is említsük, az Alaptörvény a közpénzekkel való gazdálkodás kapcsán azt mondja ki, hogy kiegyensúlyozottan, átlátható módon, észszerűen részletezett módon lehet csak költségvetést benyúj­tani, és ilyen módon is lehet közpénzeket elkölteni. Ám egyelőre ennek a rendkívül fontos feladatot ellátó minisztériumnak a költségvetése egy nagy nulla. Hiszen ebben a költségvetési törvény­terve­zetben, valamint a költségvetés átalakításában azt látjuk, hogy a fejezet neve mellett nem szerepel semmi, csak nulla forint. Reméljük, hogy nem lesz ennyire komolytalan majd aztán a minisztérium, amit önök fel kívánnak állítani.

De hallhattuk és olvashattuk is az indoklásban, Lázár János szerint átcsoportosítás lesz valamilyen másik fejezetből, majd a kormányzat a későbbiek során át fog csoportosítani azért, hogy ez a minisztérium működőképes lehessen. Akkor tegyük föl a kérdést, hogy milyen másik szakterületről fog­nak önök átcsoportosítani. Talán az egész­ségügyből kívánnak forrásokat elvonni, hogy ez a rendkívül fontos feladatot ellátó minisztérium tudjon majd működni? Vagy az oktatás területét próbálják majd ilyen módon megkurtítani? Vagy más, valóban szakfeladatot ellátó minisztérium lesz majd a kár­vallottja ezen új minisztérium felállí­tásának? Tudjuk, hogy az általános tartalék­kerethez, tehát pél­dául a „rendkívüli kormányzati intéz­kedések” keret­hez már nem tudnak nyúlni, hiszen Varga Mihály miniszter úr bevallása szerint is egy későbbiek során benyújtandó törvényjavaslat szerint azért kell majd módosítani a 2015-ös költségvetést, mert a migrációs válság ezt a tarta­lékkeretet mind egy az egyben felemésztette. Tehát, ha már nincs tartalékkeret, akkor nem tudnak máshoz nyúlni, csak kizárólag valamilyen más szakterülethez, ahol valóban szakfeladatot látnak el, nem pedig álta­lánosan politi­kailag koordinálnak.

De hogy továbbmenjek, úgy tűnik ezen törvény­javaslatból, az önök által benyújtott törvény­javas­latból, hogy ez egy rendkívül tiszavirág életű minisztérium lesz, csak két hónap lesz összességében a szavatossága, úgymint november és december. Hiszen már most is van júniusban letárgyalt 2016-os költségvetési törvényünk, tehát a 2016-os költség­vetési törvényt is önöknek módosítaniuk kellene ezek alapján, ezen előterjesztés alapján. Hiszen akkor ezek alapján hogyan lehet majd új munka­társakkal szerződést kötni, maximum két hónapra? Hiszen tovább önök kötelezettségvállalást nem tudnak mire felvállalni, hiszen a költségvetési tör­vényben, a 2016-os költségvetési törvényben ez a minisztérium nem szerepel.

No, de menjünk tovább, mert vannak itt még eléggé érdekes és megválaszolatlan kérdések, hogy például ki fogja vezetni ezt a minisztériumot. A hírek szerint ugyebár Rogán Antal, akiről Lázár János saját maga ‑ a szavait idézem pontosan ‑ azt mondta, hogy „olyan különleges személyes adottságokkal rendelkezik, hogy nélkülözhetetlenné vált a kor­mány­zati politikában”.

No, hát próbáltunk utána­járni, melyek ezek a rendkívüli adottságai Rogán Antalnak, amelyek őt miniszterré teszik vagy tehetik. Lássuk! A minisz­terjelölt úrról a követ­kezőket tudhatjuk. Már polgármesterként is jelentős pályát futott be. Sajátos vagyongazdálkodási politi­kát folytatott, például a belvárosi üzlethelyiségek érté­kesítésében, és olyan kötött forgatókönyvek alapján, valóban kreatív módon oldotta meg ezen belvárosi üzlethelyiségek értékesítését, hogy vala­milyen módon mindig a haveri, baráti körből kerül­tek ki a kedvez­mé­nyezettek.

De ugyanilyen nagyon érdekes és sajátos vagyongazdálkodási politikát folytatott a stratégiai helyeken lévő bérpaloták mélyen áron aluli és csomagban történt eladása kapcsán. Például az egyik, az egyik legkedvencebb történetem a Szent István Általános Iskola ott a Bazilika tőszom­szédságában, Mudura Sándornak sikerült eladni, a ‑ tudjuk ‑ Medgyessy miniszterelnök úrral igen jó kapcsolatot ápolt egykori román vállalkozónak, és bizony az ő hírnevére is bizonyos módon árnyék vetült már a korábbiakban is, de nem gondolom, hogy ez indokolta azt, hogy a belvárosi polgármester vele kötött szerződést. De mind a két esetben vagy mind a két problémakör esetében az a közös, hogy a feltűnő értékaránytalanság majd’ minden értéke­sített ingatlan esetén kimutatható.

Aztán a „Belváros főutcája” program is rendkívül híres, hogy azt ne mondjam, hírhedt lett. (Az elnök csenget.)