Dr. Staudt Gábor (Jobbik)

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Schiffer Andrással még egyet is lehetne érteni, ami a szakmai töltetét illeti a hozzászólásának. Valóban mi is úgy gondoljuk, hogy szakmailag nem jó a javaslat. Szakmailag nem jó, mert általános megoldást nem nyújt, de ebben a helyzetben mégis támogatnunk kell, lévén, hogy szükséghelyzet van, az országunkban százezres nagyságrendben törnek be javarészt bevándorlók, akik nem menekültként, hanem vagy egy jobb élet reményében, vagy rosszabb esetben terrorista célpontként keresik fel az Európai Uniót, Magyarországot, sokszor Németországot megcélozva, de ez hazánkat nem tölti el örömmel, hogy sokan csak áthaladni szeretnének rajta.

Tehát a javaslat szakmailag természetesen nem jó, általános szabályt kellett volna alkotni. Általános szabályt, amely a jövőre nézve is megoldja ezeket az illetékességi problémákat, hiszen mi van, ha holnap, vagy egy hét múlva, vagy egy hónap múlva, vagy fél év múlva Ukrajna felől jön majd a baj, oda kell majd határzárat telepíteni. Itt elmondták a vitában a kormány képviselői és az előterjesztők is, hogy a határzárhoz kötött a tényállás, hiszen a határzár megrongálása, átlépése az, amely büntetendő, és ezáltal, ha mondjuk, hirtelen valaki beáramlana Ukrajna felől, akkor ott ez nem lesz alkalmazható. De mi van, ha oda is kerítést épít a kormány? Hiszen kellene is kerítést építenie, ha nagymértékben megnövekedne máshol a betolakodók száma, és akkor egy újabb törvényt kellene ide, az Országgyűlés elé hozni, és módosítani kellene, hogy akkor a keleti határvégeinken járhassanak el az illetékes bíróságok, és mondjuk, Ukrajna felől egy behatolás esetén ne Szegednek kelljen, mondjuk, eljárnia.

Azt is láthatjuk, hogy törvényt módosítani nehezebb, mint a bíróságon a különböző bíráknak a terheltségén adott esetben, vagy bírákat kiküldeni, főleg akkor, ha az Országgyűlés vagy a kormány megfelelő fedezetet is nyújt a bíróságok részére. Ettől függetlenül ‑ és egy ilyen megoldási javaslatban lettünk volna érdekeltek ‑ látjuk azt is, ahogy elmondtam, hogy probléma van, baj van a végeken, és a kapkodás a kormány és a beterjesztők részéről egy valós problémát próbál kezelni.

Tehát ebben a helyzetben nem játszhatjuk a primadonnát, és csupán szakmai érvek alapján nem utasíthatjuk el a javaslatot, ez teljesen egyértelmű, a választópolgárok nem ezt várják el tőlünk. De felhívjuk a kormányzat és az előterjesztők figyelmét, hogy ha ez a probléma megoldódik, akkor utána egy olyan javaslatot várunk, hogy letegyenek az asztalra, amely hosszú távon rendezi a helyzetet, és felkészül arra, hogy a jövőben ‑ legyen az egy hét múlva vagy évek múlva ‑ megfelelő módon felkészült legyen az igazságszolgáltatás is ezekre a helyzetekre.

Látjuk azt is, hogy Szegeden a bírák éjjel-nappal dolgoznak, szombaton és vasárnap is. Tehát velük se szeretnénk kiszúrni, nem szeretnénk azt, mert ha ezt a törvényjavaslatot nem fogadjuk el, akkor továbbra is a Szegedi Járásbírósághoz és a Szegedi Törvényszékhez fognak tartozni ezek az ügyek, akár úgy, hogy a horvát részről, a horvát-magyar határról is átküldik majd oda az ügyeket, hiszen ők a kizárólagos illetékességűek jelen helyzetben, és ezt a helyzetet szeretnénk elkerülni.

Tehát nem lehet itt az Országgyűlésben szép szlogenek mögé bújva elvárni azt, hogy ezek a bírók, úgy, hogy most már szombaton és vasárnap is dolgoznak, akkor 24 órában is dolgozzanak hétvégén. Aki ezt teszi, azt hiszem, hogy érzéketlen nemcsak Magyarország problémáival szemben, hanem a bíróságok munkáival szemben is. Egyébként e helyről szeretném megköszönni az ott szolgálatot teljesítő bíráknak az elkötelezett munkáját, és azt, hogy szombat-vasárnap is szolgálják a hazát, és ezekben az ügyekben eljárnak.

Azt is el kell mondjam, és a kormány részére ez is a jövőre mutató javaslat, amit már megtettünk itt az Országgyűlésben ‑ és kérem a támogató szavazatunkat nyilvánvalóan az elmondottakkal együtt vegyék fontolóra, illetve a javaslatainkat fogadják meg ‑, elmondtuk, hogy élőerő nélkül maga a kerítés nem ér semmit. Ez bebizonyosodott. Azóta bebizonyosodott az is, hogy a honvédség bevetése nélkül nem kivitelezhető a határvédelem. És egyébként elmondtuk, és nem ma, nem tegnap, hanem már hónapokkal ezelőtt, hogy az önálló határőrség felállítása nélkül sem tudjuk majd megvédeni kellőképpen a határokat.

A rendőrség és a honvédség alapvetően más feladatokat lát el, és azt is elmondtam az általános vitában, hogy… (Dr. Schiffer András közbeszól.) Igen, megszavaztuk egyébként ‑ Schiffer Andrásnak reagálva -, mert nincs egyelőre önálló határőrség, tehát a honvédség bevetése egy új erő mozgósítását jelenti. De azt is elmondtam az általános vitában, hogy meg kell nézni, hogy ki az, aki miniszterelnöki főtanácsadóként nyilatkozott, és a határvédelemben oroszlánrészt vállalt. Ő Bakondi György volt, aki bizony határőr vezérőrnagyként is szolgált. Tehát nem egy rendőr vagy nem egy katona osztja a tanácsokat és a határvédelemnek az egyik megszervezője, hanem nem véletlenül a még létező, a még funkcionáló határőrségnek az egyik vezetője az, akit ebben a helyzetben is mozgósítanak.

Ez is bebizonyítja, önök is bebizonyítják, hogy ezekre az emberekre, erre a szakértelemre ‑ és itt nem a személyekre szeretném kihegyezni természetesen -, a határőr szakértelemre igenis szükség van, igenis be kell vetni a határok védelmében, fel kell újra állítani a határőrséget. Nem kell jogásznak lenni, laikusok is beláthatják, hogy amíg a rendőrség feladatai főleg belső védelmi feladatok, főleg nyomozásokra, bűnüldözési feladatokra van kihegyezve a rendőrség, egy teljesen más szintű feladat, mint akár a honvédségé, amely a külső fegyveres támadásoknak az elsődleges elhárítására szolgál. Erre vannak leginkább kiképezve a honvédek.

(10.20)

Ehhez képest a határvédelem és a határvédelemnek az az ága, amikor nem feltétlenül fegyveres erőktől, fegyveres támadástól kell megvédeni a határt, hanem adott esetben tömegesen érkező fegyvertelen emberektől, de sajnálatos módon egy támadásnak minősíthető, vagy a környező országok volt vezérkari főnökei is minősítették ezt egy bizonyosfajta támadásnak; igen, Schiffer képviselőtársam, mert a szakmai nézetek megoszlanak azzal kapcsolatosan, de nagyon sokan mondják azt, hogy egy országot megtámadni nemcsak fegyveresen lehet, hanem több százezres nagyságrendben, egyébként menekültstátussal csak részben, nagyon kis részben rendelkező, egyébként fegyverviselési tapasztalattal, sok esetben katonai tapasztalattal rendelkező emberek, akik nagyrészt abban az életkorban vannak, hadra fogható életkorban vannak, hogy ha ők megindulnak egy ország határai felé, és az az ország tehetetlen ezeknek az embereknek a behatolásával szemben, az is egy bizonyosfajta támadásnak tekinthető, főleg úgy, hogy nagyon sok emberről bebizonyosodott, hogy terrorista szervezetekkel, hogy is mondjam, a nyugati titkosszolgálatok szerint is kapcsolatba hozhatók.

Az, hogy mikor fog ez nagyobb tragédiába torkollni, mikor fognak Nyugaton vagy akár Magyarország területén terrorista akciókat végrehajtani ezek az emberek, ezeket nem tudhatjuk. Bízunk benne, hogy nem így lesz, de sajnos a bizalom ebben az esetben nem elég, Magyarország határait meg kell védeni. Erre egy önálló határőrség az, ami megfelelőképpen biztosíthatja azokat a pozíciókat, amik miatt nem kellett volna a határőrséget egyébként a rendőrségbe beolvasztani, de ettől függetlenül ez a javaslat bár pillanatnyilag megoldást nyújthat, de azt kérjük, hogy hosszú távon is oldják meg ezt a helyzetet, és egy generális szabállyal rendezzük a bíróságok illetékességét is. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)